KÉK 13 (Piliscsaba-Hűvösvölgy)

2017. november 3.

Bevallom, némi késéssel íródik ez a blog, ugyanis máig érthetetlen okból fényképező nélkül indultunk el a 13. szakasz bejárására. Persze nem bírtam megállni, hogy ne örökítsem meg a tájat, így mobillal próbáltam összehozni valamit. A legnagyobb kihívás a fényképek átvarázsolása volt a számítógépre, de így több hét után ezt is sikerült abszolválni.

A hajnali órákban indultunk Piliscsabára a Nyugatiból, a kényelmes kék motorvonattal. Mi csak “kiskéknek” nevezzük. Piliscsabára érkezve felkerestük a helyi nagyon retró közértet, majd irdatlanul hosszú sorbanállás után nekiindultunk a Hűvösvölgy felé vezető útnak. A kék a településen keresztül vezet, majd egy cigánysorral tarkított földúton haladtunk. A jelzést elvétve a kék háromszög jelzésen haladtunk, ami az Ördögoltár-sziklához vezetett bennünket. Különleges képződmény volt, örülök, hogy odatévedtünk hozzá. Elvileg a Gomba-szikla is a közelünkben volt, de idő szűkében nem kezdtünk bele a keresésébe.

Visszatérve a kékre a korábbról már ismert erdőkön haladtunk a szigorúan védett területen. Kellemes meleg őszi idő volt, mi pedig valamilyen oknál fogva rendkívül fáradtak voltunk mind a ketten. A nagyobb emelkedők leküzdése után egy mediterrán hangulatú rétre értünk, közepén fenyőfával egy hegy tetején. Kis pihenő mellett döntöttünk, és lekucorodtunk a “festmény” szélére. A kellemes melegben aludtam is egy kicsit, ami egészen megváltoztatta az erőnlétemet pozitív irányba.

A természetjárásban az a kedvenc élményem, mikor ott a csodás panoráma, a magas hegyek, végtelen látvány, és senki más. Na, hát egy napfényes őszi hétvégén a Budai-hegységben óriási optimizmusra vall ilyesmit várni. Gyakorlatilag csoportokba vonultak az emberek, a Nagy-Szénás tetején pedig egy egész iskola alsó tagozata eregetett sárkányt. A fotók ne tévesszenek meg senkit, rendkívül igyekeztem úgy komponálni, hogy ne legyen benne senki. Ettől függetlenül nagyon különleges atmoszférája van a helynek, igazi kuriózumnak tartom az egész Nagy-Szénás Tanösvényt.

Azért elég jóféle a kilátás, nem igaz?

A Nagy Muflon itatónál pecsételtünk, majd egy iskolai osztály elől menekülve gyorsan szedtük a lábainkat Hűvösvölgy felé. Igyekeztünk nem közéjük keveredni, hiszen akkor lőttek a csendes sétának. Egy kissé jellegtelen erdőben koptattuk a bakancsot sok kilóméteren keresztül, mikor végre kiértünk egy panorámás részre. Rendkívül meredek és sziklás részen haladva értük el a Remete-szurdokot. Ahol mi lefelé menet két kézzel kapaszkodtunk, szemben egy bringás jött fel magasba tartva a járgányát. Úgy tűnik, elvetemültek mindenhol akadnak. A szurdokban babakocsis anyukákkal és karöltve sétálgató idősekkel gyarapodott a tömeg, de azért felmentünk megnézni a Remete-barlangot, hiszen ki tudja, mikor járunk erre legközelebb.

Kiérve Máriaremetére ismerős úton tettük meg az utolsó kilómétereket, hiszen erre tévedtünk el legelső túránk alkalmával. Valahogy jobban megéreztük a megtett 22 km-t a lábunkban, mint máskor szoktuk, de talán épp ezért fért ránk nagyon. Összességében szép kirándulás volt, és a Nagy-Szénást mindenképp érdemes felkeresni. Mi is megnézzük még biztosan, hétköznap, rossz időben. 😀

Legfrissebb bejegyzéseim

Japán útinapló 1.

Bevallom, némi késéssel íródik ez a blog, ugyanis máig érthetetlen okból fényképező nélkül indultunk el a 13. szakasz bejárására. Persze nem bírtam megállni, hogy ne örökítsem meg a tájat, így mobillal próbáltam összehozni valamit. A legnagyobb kihívás a fényképek átvarázsolása volt a számítógépre, de így több hét után ezt is sikerült abszolválni. A hajnali órákban […]

Kétszáz lépés mediterráneum

Bevallom, némi késéssel íródik ez a blog, ugyanis máig érthetetlen okból fényképező nélkül indultunk el a 13. szakasz bejárására. Persze nem bírtam megállni, hogy ne örökítsem meg a tájat, így mobillal próbáltam összehozni valamit. A legnagyobb kihívás a fényképek átvarázsolása volt a számítógépre, de így több hét után ezt is sikerült abszolválni. A hajnali órákban […]

KÉK 13 (Piliscsaba-Hűvösvölgy)

Bevallom, némi késéssel íródik ez a blog, ugyanis máig érthetetlen okból fényképező nélkül indultunk el a 13. szakasz bejárására. Persze nem bírtam megállni, hogy ne örökítsem meg a tájat, így mobillal próbáltam összehozni valamit. A legnagyobb kihívás a fényképek átvarázsolása volt a számítógépre, de így több hét után ezt is sikerült abszolválni. A hajnali órákban […]

© Katkó Blanka. Minden jog fenntartva. A honlap tartalma a szerzői jog védelme alatt áll. Az engedély nélküli másolás vagy publikálás jogsértésnek minősül.